Перайсьці да зьместу

Ясьвіл

Зьвесткі зь Вікіпэдыі — вольнай энцыкляпэдыі
Паходжаньне
Мова(-ы) германскія
Утворанае ад Asi + Wilo
Іншыя формы
Варыянт(ы) Ашвіла, Ясьвіла, Эсьвіла, Азавіла
Зьвязаныя артыкулы
якія пачынаюцца з «Ясьвіл»

Ясьвіл (Ясьвіла), Асьвіл (Ашвіла) — мужчынскае імя і вытворнае ад яго прозьвішча.

Асі або Осі (Asi, Osi) і Віла (Wilo) — імя германскага паходжаньня[1]. Іменная аснова ас- (ос-) (імёны ліцьвінаў Осман, Асьміна, Ашнар; германскія імёны Osman, Osminna, Asinar) паходзіць ад гоцкага *anseis, германскага ans 'паганскае боства, ідал'[2][3], а аснова -віл- (імёны ліцьвінаў Вільбут, Вільгейда, Мунтвіл; германскія імёны Willebut, Williheid, Muntwil) — ад гоцкага wilja 'воля'[4]. Адзначалася германскае імя Asvild (As-vild)[5], старажытнае германскае імя Osovildis (Oso-vildis)[6].

Варыянты імя ў гістарычных крыніцах: чоловекъ, на имя Ясвиловичъ (1440—1492 гады)[7]; земль пустовских леитьских в Троцком повете подле своего двора Троцкого на имя Ясвиловщины (15 ліпеня 1496 году)[8]; чоловеков тяглыхъ у Оирякголскои волости… Монтеика, а Ясвила Прочевичовъ (30 траўня 1513 году)[9]; Станко Есвилович… Ясвил Визборович (1537—1538 гады)[10]; Шимко Есвилович (1 ліпеня 1542 году)[11]; Юрьи Ясвилович, Юрии Ясвилович… Петрик Ясвилович, Мартин Ясвилович… Бортко Ясвилович… Добко Ясвилович (1556 год)[12]; подданого… Яна Ясвиловича (4 кастрычніка 1586 году)[13]; Joswilowycz (XVI—XVIII стагодзьдзі)[14]; Oswyłowicz (Oswiłowicz, 1666 год)[15]; Mikołaj Azawiła (1695 год)[16]; Anna Jaswiłło (1794 год)[17]; Róża Jaświło (1781 год)[18]; Katarzyna Oszwiło (1801 год)[19]; Marianna Eswiło (1807 год)[20]; Marianna Oszwiło (1821 год)[21].

На гістарычнай Лідчыне існуе хутар Ясьвілы.

Глядзіце таксама

[рэдагаваць | рэдагаваць код]
  1. Förstemann E. W. Altdeutsches Namenbuch. Bd. 1: Personennamen. — Bonn, 1900. S. 120—121, 1591.
  2. Morlet M.-T. Les noms de personne sur le territoire de l’ancienne Gaule du VIe au XIIe siècle. T. I: Les noms issus du germanique continental et les créations gallo-germaniques. — Paris, 1971. P. 38.
  3. Słownik etymologiczno-motywacyjny staropolskich nazw osobowych. T. 5: Nazwy osobowe pochodzenia niemieckiego. — Kraków, 1997. S. 6.
  4. Дайліда А. Пачаткі Вялікага княства Літоўскага: ад стварэння да Крэўскай уніі / Рэц. С. Тарасаў. — Менск, 2019. С. 17.
  5. Huseby O. 1000 norske dØbenavne: med korte forklaringer af deres betydning. — Kristiania, 1895. S. 10.
  6. Morlet M.-T. Les noms de personne sur le territoire de l’ancienne Gaule du VIe au XIIe siècle. T. I: Les noms issus du germanique continental et les créations gallo-germaniques. — Paris, 1971. P. 46.
  7. Lietuvos Metrika. Knyga 3 (1440—1498). — Vilnius, 1998. P. 23.
  8. Lietuvos Metrika. Knyga 6 (1494—1506). — Vilnius, 2007. P. 132.
  9. Lietuvos Metrika. Knyga 9 (1511—1518). — Vilnius, 2002. P. 337.
  10. Mackavičius A. Žemaitijos valsčių surašymas 1537—1538 m. — Vilnius, 2003. P. 26, 254.
  11. Istorijos archyvas. T. 1: XVI amžiaus Lietuvos inventoriai. — Kaunas, 1934. P. 18.
  12. Upytės valsčiaus inventorius. 1556 m. — Krinčinas, 2011. P. 27, 41, 51, 213
  13. Акты издаваемые Виленской комиссией для разбора древних актов. Т. 26. — Вильна, 1899. С. 220—221.
  14. Bilkis L. Dėl oikonimo Joskildai kilmės // Lituanistica. Nr. 4 (142), 2025. P. 464.
  15. Sinkevičiūtė D., Račickaja V. Lietuvių dvikamienių vardų kilmės asmenvardžiai ir jų kamienų užrašymo ypatybės Vilniaus naujųjų miestiečių ir laiduotojų 1661—1795 metų sąraše // Archivum Lithuanicum. T. 16, 2014. P. 304.
  16. Malaty, Geneteka baza Polskiego Towarzystwa Genealogicznego
  17. Kołtyniany k. Szyłele, Geneteka baza Polskiego Towarzystwa Genealogicznego
  18. Muśniki, Geneteka baza Polskiego Towarzystwa Genealogicznego
  19. Widze, Geneteka baza Polskiego Towarzystwa Genealogicznego
  20. Raduń, Geneteka baza Polskiego Towarzystwa Genealogicznego
  21. Jeziorosy, Geneteka baza Polskiego Towarzystwa Genealogicznego
  22. Ясвилович Авксентий Авксентьевич (1887), Открытый список жертв политических репрессий в СССР